Ma már szinte alapvetéssé vált a fényvédelem, és legalább nyáron, amikor a legjobban tűz a nap, odafigyelünk rá bőrünk megóvása érdekében. Mégis megannyi kérdés felmerül, amikor fényvédő terméket szeretnénk magunknak választani. Mi az az SPF, milyen hatóanyagokra érdemes figyelni, és egyáltalán miért is fontos a fényvédelem? Cikkünkben válaszokat adunk a fenti kérdésekre, és bemutatjuk, hogyan óvhatod meg a bőröd az UV-sugárzással szemben.
Gondoltad volna, hogy már őseink is igyekeztek a maguk módján védekezni az égető napsugarak ellen? Az ókorban az egyiptomiak még rizsdarával, a görögök pedig olíva olajjal kenték be magukat. A hatékonyabb készítmények megszületéséig viszont egészen a modern korig kellett várni, hiszen ekkor történtek meg azok az úttörő felfedezések, melyek elvezettek az UV-sugarak és azok bőrkárosító hatásainak felismeréséig, majd az első naptejek megalkotásáig.
Mindezzel párhuzamosan a 20. század elejétől kezdve a napozás és a napbarnított bőr is divatba jött, így szinte a 90-es évekig a barnulás, és nem a fényvédelem állt a fókuszban. Az emberek többnyire azért használtak naptejeket és bronzosító olajokat, hogy “szép” barnák legyenek, a biztonságos napozás ekkor még kevésbé volt szempont.
Ez szerencsére azóta megváltozott, hiszen felismertük, hogy nem pusztán a leégéstől kell félnünk, amikor csupasz bőrrel megyünk a napra, hanem bőrünk fokozott bőröregedésétől és a bőrrák kockázatának növekedésétől is. A 2010-es évektől továbbá az is fontossá vált, hogy a fényvédők ne tartalmazzanak az emberre és a környezetre káros vegyületeket. Ideális napkrémet választani ugyanakkor még ma sem könnyű, hiszen a piac telítve van különféle termékekkel.
A faktorszám vagyis az SPF az első, amit megnézünk naptejvásárlásakor, de vajon mennyire vagyunk tisztában a jelentésével? Az SPF egy olyan nemlineáris skála, mely a fényvédelem faktorszámaként a leégést okozó UVB-sugarak bőrre jutó hányadát méri. Azaz az ‘SPF 30’ jelölés például azt jelenti, hogy a káros UVB-sugárzás egy harmincad része éri el a bőrt.
Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy az ‘SPF 50’ faktorszámmal jelölt készítmények merőben jobbak lennének, hiszen míg az ‘SPF 30’ a sugárzás 97%-át blokkolja, addig az ‘SPF 50’ a sugárzás 98%-át. Éppen e miatt általában nem éri meg beruházni a drágább és több kemikáliát tartalmazó ‘SPF 50’ jelölésű termékekre, melyek akár a bőr túlterheléséhez is vezethetnek.
Fontos tudnivaló az is, hogy a bőr öregedését és a bőrrák kockázatát fokozó UVA-sugarak elleni védelem mértékét az SPF skála nem határozza meg, ám a jó minőségű, széles UV-spektrumot lefedő fényvédők ez ellen is védelmet nyújtanak.
Az elmúlt években fokozott figyelmet kaptak a fényvédők hatóanyagait vizsgáló kutatások, melyek több káros vegyületet is felfedeztek egyes termékekben. A kutatások elsősorban a szénalapú, kémiai fényvédők összetevői között találtak olyan vegyületeket, melyek felszívódás után felhalmozódnak a testben és egészségkárosító hatást fejthetnek ki.
Ilyen kerülendő összetevő például az oxibenzon, mely allergizáló hatása mellett a hormonháztartást is befolyásolhatja. Az oktinoxát a pajzsmirigyre és a reproduktív szervekre gyakorol negatív hatást. A két vegyületről ráadásul azt is kimutatták, hogy a korallzátonyok elfehéredéséhez is közük van, ezért több tengerparti országban korlátozták a használatuk. Az oktokrilénről csakugyan azt mutatták ki, hogy szennyezi a környezetet, károsítja az endokrin rendszert, egyeseknél pedig allergiás reakciót okoz, sőt, idővel rákkeltő benzofenonokra bomlik a szervezetben.
Természetesen nem minden fényvédő tartalmaz ilyen káros hatóanyagokat, és ezek a szigorú európai szabályozás révén egyre kevesebb termékben lelhetők fel. Ennek ellenére nem árt óvatosnak lenni, és mindig ellenőrizni az összetevők listáját. A legjobban akkor járunk, ha természetes és organikus alapanyagokból készült terméket vásárolunk.
Mit sem érnek a minőségi fényvédők, ha nem megfelelően visszük fel őket a bőr felületére. A túl kevés vagy egyenetlenül felvitt naptej nem képes elegendő védelmet nyújtani. Általában a fényvédő dobozán feltüntetik a helyes mennyiséget, de a közmegegyezés szerint az arca egy teáskanálnyi, az egész testre pedig nagyjából egy felespohárnyi fényvédőt érdemes kenni.
A felvitel során minden védtelen, azaz a ruha alól kilógó testfelületet be kell vonni naptejjel. Az arcápolás részeként ezért az orról, a fülekről is gondoskodni kell, hiszen itt nagyon érzékeny a bőr. Továbbá a nyakról és a tarkóról sem feledkezhetünk meg, mert ezek a bőrfelületek is kifejezetten hajlamosak a leégésre és az öregedésre. Valamint a hajlatok, a lábfej és a talp is védelemre szorulnak a sugárzással szemben.
Az alapos felvitelt alapvetően két óránként javasolt megismételni, fokozott izzadás vagy úszás után pedig még gyakrabban újra be kell kenni magunkat.
Habár a külső védelem és táplálás meghatározó szerepet kap a nyári hónapokban, az egészséges bőr fenntartásához a belső támogatás is nélkülözhetetlen. Éppen ezért ilyenkor is oda kell figyelnünk a helyes táplálkozásra és a folyadékpótlásra.
A hőségben a fokozott vízvesztés miatt napi 2-3 liter folyadékra van szüksége szervezetünknek. A kellő mennyiségű folyadék egyrészt védi bőrünket a kiszáradás ellen, másrészt segíti a verejtékezést, amivel testünk hűteni tudja magát a forróságban. Folyadékként a cukros limonádék helyett frissen facsart gyümölcslevet igyunk, amivel vitaminokat és antioxidánsokat vihetünk be.
A vitamindús táplálkozásban a könnyed nyári saláták időszaka van, ám ezeket is érdemes meglocsolni egy kis olíva olajjal, hogy jótékony zsírokkal is tápláljuk szervezetünk. A bőr ápolásához szinte elengedhetetlen hialuront és kollagént pedig olyan étrendkiégészítőkből érdemes bevinni, melyek természetes összetevőkből készülnek. Továbbá ne feledjük, hogy a sárgarépa karotin tartalma miatt szép, nyári színt kölcsönözhet bőrünknek.
Már szó volt elődeinkről, akik habár próbálkoztak fényvédők készítésével, azonban ha tehették, inkább kerülték az erős napfényt. Nagyon bölcsen meghúzódtak az árnyékban vagy hosszú, a legtöbb bőrfelületet takaró ruhát öltöttek magukra. A példájukat ma is érdemes követni, azaz amikor a nap legmagasabban jár az égen 11 és 15 óra között, ne menjünk közvetlen a napra. Ha kint is kell tartózkodnunk, keressünk árnyékot és részesítsük előnyben a hosszú, lenge darabokat. Ma már léteznek olyan ruha anyagok, melyek az UV-fény kiszűrésére is alkalmasak, illetve a klasszikus szalmakalapot is nyugodtan tegyük fel.
Ne feledjük, a fényvédelem nélküli napozás semmilyen előnnyel nem jár, ugyanis a D-vitamin termelést egyáltalán nem akadályozza a fényvédők használata. Míg a védtelen bőrt az erős UVA- és UVB-sugarak nagy mértékben roncsolják. A túlzott barnulás nem egészséges, ha mégis napozni szeretnénk, azt mindenképp napkrém használata mellett tegyük a reggeli vagy a kora esti órákban, és akkor se legyünk egyszerre fél óránál többet a napon.
Szeretnénk megkönnyíteni a választásod, és ajánlani két jó minőségű fényvédőt! A LYKKEGAARD SPF30 Testápoló Napkrém és LYKKEGAARD SPF30 Arcápoló Napkrém kellő védelmet nyújt a káros UVA- és az UVB-sugárzás ellen is. A fényvédők olyan organikus és természetes alapanyagokból készülnek, melyek gondoskodnak a bőr ápolásáról és hidratációjáról. A termékek egyik fő összetevőjeként az almakivonat a szabad gyökök kialakulását gátolja, és a bőr hosszan tartó rugalmasságáért felel. Míg a hűsítő uborkakivonat és a gyengéd növényi cukor keverék csökkenti a gyulladást és regenerálja a száraz bőrt.
Sem a LYKKEGAARD Arcápoló Napkrém, sem a LYKKEGAARD Testápoló Napkrém nem hagy maga után fehér nyomot. A gyors beszívódás után a készítmények a bőr felső rétegében fejtik ki hatásukat és nyelik el a káros sugarakat. Így selymes, sima bőrfelület marad utánuk. Emellett parfümöt és környezetkárosító összetevőket sem tartalmaznak, ezért bármely bőrtípusra alkalmazhatók a vízálló és korallzátony-barát napkrémek.
Noha a fényvédelem kapcsán ebben a cikkben a bőrápolást jártuk alaposabban körül, azt nem szabad elfeledni, hogy nem pusztán a bőr igényel védelmet a káros sugarak ellen. A szemeket és a hajat is nagy mértékben roncsolhatják az UV-sugarak.
Szemeinket különösen érinti a probléma, hiszen az egyik legérzékenyebb szervpárunkról van szó. A szemgolyó mélyebb rétegeit elérve az erős UV-sugárzás visszafordíthatatlan károkat okozhat, hosszú távon szürke hályog kialakulásához is vezethet. Ezért feltétlen válasszunk olyan jó minőségű napszemüveget, mely legalább UV400 jelöléssel bír.
A hajról és a fejbőrről sokan megfeledkeznek, amikor a fényvédelemről van szó, viszont ez nagy hiba. A fejbőr könnyen károsodhat az UV-sugárzás hatására, különösen, ha a sugarakkal reakcióba lépő kemikáliás szereket használtunk előtte a hajunkra. Arról nem is beszélve, hogy a hajat is roncsolják az erős napsugarak, mely ellen természetes hajápolókkal és kalappal, kendővel védekezhetünk a leginkább. Ha többet szeretnél megtudni a nyári hajápolásról, ide kattintva bővebben is tájékozódhatsz!
Mint láthatod a fényvédelem egy nagyon összetett téma, és megannyi dologra kell figyelni, hogy megóvhasd a bőröd. Aranyszabály, hogy a SPF 30-as faktorszám az ideális, ha fényvédőkről van szó, és az is, hogy csak a széles UV-spektrumot lefedő készítmények nyújtanak egyaránt védelmet az UVA- és UVB-sugarak ellen. Ne feledd azt sem, hogy a természetes és organikus összetevőkből készült napkrémek mind Neked, mind a környezetednek a legjobb megoldást jelentik.
A LYKKEGAARD test- és arcápoló napkrémjei mindezen tulajdonságoknak eleget tesznek, ráadásul sima érzetet hagynak maguk után és még vízállóak is. Útravalóként végül azt is vidd magaddal, hogy a helyes felvitel és a gyakori ismételt felkenés elengedhetetlen a megfelelő védelemhez, illetve mindenhol jó, de legjobb az árnyékban!
